– A szőregi úcca
Kűvel van kirakva;
Az én kedves rúzsám
Sírva sétál rajta.
Csizmakopogása
A szobámba hallik,
Keserves sírása
A szívemre hajlik.
– Dallok, rúzsám, dallok,
De nem azé dallok,
Hogy jókedvem vóna,
Vagy bort ittam vóna.
Hanem azé dallok:
Tűled elmaradok;
Bú szállott szívemre,
Bánat a fejemre.
